Mohács város

Adatok

Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Baranya megye
Kistérség: Mohácsi kistérség
Lakosság: 19 fő
Terület: 112.23 km²
Népsűrűség: 0,17 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 69

Fekvése

Mohács belvárosa

A Dél-Dunántúl délkeleti szegletében lévő település, Magyarország egyik legdélibb városa. Kedvező infrastrukturális ellátottsággal bíró, rendkívül jó minőségű mezőgazdasági területekkel övezett város.

A Duna útja Bajánál két ágra szakad. A szélesebb Duna-ág délnyugati irányt vesz, majd derékszögben délkeletre fordul. A keskenyebb dél felé folytatja útját. A két ág Horvátországban találkozik ismét. Ahol a szélesebb, az "öreg" Duna elfordul, ott fekszik Mohács. A város területének nagyobbik része a jobb parton terül el, itt él a lakosság 90%-a. A balparti városrész (Újmohács) lakossága közel 1500 fő. 2007-től Mohács az Európai Unió dunai határkikötője. A várost elkerüli az 56-os főút, mely Szekszárdtól a horvát határig tart. Mohácsot Baranya megye székhelyével, Péccsel az 57-es főút köti össze. A várostól a horvát határ 10 km, Budapest 190 km, Pécs pedig 40 km messze van. A Mohácsi kistérség keleti részén, az árvízmentes területeken 15-20 m vastagságú lösztakaró található, a Mohácsi-sziget felszíne iszapos hordalék rétegekből áll. Sajnos jelentős területen fordul elő nitrátosodás. A sziget ártéri síksága ár- és belvíz veszélyes terület.

Klímája

A mérsékelten meleg és mérsékelten nedves éghajlatú térség területén az évi napsütéses órák száma 2060 óra körüli, az évi középhőmérséklet 10,5 - 10,8 oC között mozog, s csak a kistérség északi részén jellemző 10 oC - nál alacsonyabb évi középhőmérséklet. A csapadék évi mennyisége 650-700 mm körül ingadozik.

Története

II.Lajos megtalálása

A kutatások szerint Mohács környékén az ember már az őskortól letelepedett. A kutatók kő-, réz-, bronz, és vaskori cölöpökre épített házak maradványaira bukkantak.

Az i. e. I. századtól az i. sz. IV. századig a terület a Római birodalom Pannónia provinciájához tartozott. A környék a Duna mentén, a provincia határán helyezkedett el, így a fontos védelmi vonal, a limes is erre húzódott. Mohácstól délre, a mai Kölkeden volt Altinum, a limes egyik fontos állomáshelye. A római birodalom bukása után, egy VI. -VII. századi, avar kori település állt vidéken. A feltételezések szerint a 150-180 lélekszámú valószínűleg gepidák lakhatta környék Kárpát-medence legnagyobb eddig ismert avar kori települése.

A város nevét a források először 1093-ban említik, mikor Szent László király 1093-ban a pécsi püspöknek adományozta a területet. A kis falu lakói a pécsi püspök jobbágyai voltak. A környéken állattartás, földművelés, halászat folyt. Az 1400-as években már mezővárosként említették, a XV. század közepén a kutatások szerint körülbelül 800 lelket számlált. Az erőteljes déli török terjeszkedés miatt a várost palánkkal erősítették meg. A település határában lezajló 1526. augusztus 29-i tragikus kimenetelű vereség után a törökök a várost elpusztították.

A törökök csak másfél évtizeddel később tértek vissza Magyarországra. Ekkor a palánkot újjáépítették, és 1543-tól 1566-ig szandzsákközpont lett, melyet bár 1566-tól elveszítette, 1570-től ismét visszakapott. A török megszállás éveiben, illetve a 18. században érkeztek a városba a szerb, sokác és német betelepülők. A várostól mintegy 20 km-re nyugatra, Nagyharsánynál zajlott Magyarország török alóli felszabadulásának nevezetes eseménye, a II. mohácsi csata. Mohács 1724-ben, mezővárosi városi rangot kapott. Utóbb visszaminősítették. a reformkorban tovább erősödött Mohács kereskedelmi jellege. 1832-től a Duna Gőzhajózási Társaság hajói járták a folyót. A XIX. század második felében megépült a Pécs és Mohács közötti 56 km hosszú vasútvonal, melyen a Pécsett bányászott szenet szállították a Dunára, melyet onnan hajókkal vittek tovább. 1868-ban mezővárosi rangját elvesztette, és nagyközséggé fokozták vissza. Mai városi és járásszékhelyi státuszát 1924-ben nyerte el. A XX. század elején a városban megjelent, majd fokozatosan egyre nagyobb tért hódított a gépipar. Új közintézményeket, polgárházakat, üzletházakat emeltek. 1910-ben a város népessége 17 000 fő volt.

1918 és 1921 között a város szerb megszállás alatt volt, 1920-tól a rövid életű Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része. A Trianoni békeszerződés nem sokkal Mohács alatt húzta meg az új határt. Sok szerb elköltözött a városból, de az 1920-as évek közepén a város létszáma ismét elérte a korábbit. 1929-től megyei város. Ekkortájt kezdte meg működését a gimnázium.

Mohács 1944. november 26-án „szabadult fel”. 1949-ben a város környékére szándékozták felépíteni a Dunai Vasművet, melyet aztán Jugoszlávia közelsége miatt az akkori Dunapentelére, a későbbi Sztálinvárosba, a mai Dunaújvárosba költöztettek. 1956-ban a jeges árvíz miatt a szigeti tanyák 80%-a romba dőlt. Ezután alakultak ki a Mohács-szigeti falusias Újmohács és Sárhát települések. Ezután kezdődött a város intenzív iparosítása. Ekkor építették Közép-Európa legnagyobb farostlemezgyárát is. A szocialista időkben a városban több lakótelepet építettek. Kedvező közúti, vasúti és vízi kapcsolatai az ország egyik jelentős kereskedelmi központjává tették. A város napjainkban is dinamikusan fejlődik.

Nevének eredete

A város nevének eredete ismeretlen. A helynévkutatók között különböző nyelvészeti találgatások születek. Mohács nevét a történelem során többféle írásmódban használták. A városnév a honfoglalás előtt itt élő népek adománya lehet. Az indogermán eredetű ’’mu’’ és a ’’hats’’ szó együttesen ’’(muhats)’’ földvárat jelent.

Közlekedése

Közút

A város Budapesttől autóval a 6-os, majd az 56-os úton közelíthető meg, ami 190 km. Mohácson hidat is terveznek, de ez valószínűleg csak jóval 2010 után valósulhat meg. A várost elkerüli az 56-os út, az elkerülő szakaszon két körforgalom, és egy felüljáró is van.

Vasút

Mohácsot egyetlen vasút vonalon lehet megközelíteni. A vonal 1857-ben készült el Mohács és Pécs között. Akkor az a mai Magyarország 2. személyszállítási vasútvonala lett. 2007-ben a 150.-ik évfordulóra egy gőzvonat szállította az utasokat Pécstől Mohácsig. A személyforgalom Mohács és Villány között igen gyér, ezért nincs kizárva a szakasz személyforgalmának jövőbeni leállítása.

Vízi

A város, és Újmohács között már régóta jár a komp minden órában. 2007 októberében adták át a mohácsi határkikötőt, mely az Európai Unió egyetlen folyami határkikötője. Az építkezés összesen hárommilliárd forintba került. A nagyrészt EU-s támogatású beruházással, Bécsből Mohácsra helyeződik át, így a vámbevételek 25 százaléka Magyarországban marad. A határkikötőhöz 340 méter hosszú partszakasz, valamint iparvágány is tartozik. A létesítmény az 56-os főút mellett fekszik. [1]

Gazdaság

Mohács környékét kitűnő minőségű talajok borítják, amelyek kiválóak mezőgazdasági termelésre. A szántóföldeken főleg búzát és kukoricát termesztenek. A mohácsi kézműipar alapját a város mezőgazdasági termelése, forgalmi helyzete, virágzó kereskedelme teremtette meg. A céhes ipart korán kiszorította a gyáripar, hamarabb, mint az ország sok más, hasonló méretű városában. A város legnagyobb ipari üzeme, a farostlemezgyár az ártéri erdők faanyagát dolgozza föl, termékei viszont részben a mohácsi bútorgyárban kerülnek felhasználásra. Az üzem 2006-2007 során jelentős modernizáláson esett át és Kronospan MOFA Rt. néven folytatja tevékenységét. A város ipari szerkezetében a könnyűipar van túlsúlyban. A város nagyobb üzemei:

farostlemezgyár
áruforgalmi és határellenőrzési kikötő
selyemgyár
malom
vasöntöde

Lakosság

A Zora néptáncegyüttes Egy busó A Kisfaludy Károly Gimnázium, mögötte a Püspök templom II. Lajos szobra a Fogadalmi templom mellett, a főtéren

A város lakóinak nemzetiségi összetétele 2001-ben: magyar: 93%; cigány: 2,4%; horvát: 4,7%; német: 9,6%; szerb: 0,6%; ismeretlen, nem válaszolt: 5,9%.[2]

A kisebbségek nemzeti idenditásának megőrzésében nagy szerepe van az 1988-ban, Darazsácz István vezetésével alakult Zora Táncegyüttesnek. Az együttes repertoárjában makedón, szerb, horvát (bunyevác, sokác, bosnyák) táncok szerepelnek.

Lakónépesség alakulása 1990-től Év Lélekszám 1990 52326 1991 49325 1992 49314 1993 50120 1994 47970 1995 48063 1996 46916 1997 44723 1998 42555 1999 42445 Év Lélekszám 2000 40453 2001 39181 2002 41085 2003 39049 2004 37054 2005 37033 2006 36945

Vallás

A helység lakóinak vallási összetétele 2001-ben: római katolikus: 74,8%; görög katolikus: 0,3%; református: 6,2%; evangélikus: 1,0%; más egyházhoz, felekezethez tartozik: 0,7%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 7,8%; ismeretlen, nem válaszolt: 9,0%.[3]

Kultúra

Múzeumok

Kanizsai Dorottya Múzeum

Könyvtárak

Mohácsi Jenő Könyvtár

Rendezvények

A mohácsi busójárás
Nepumuki Szent János ünnepség
Mohácsi sport és városnapok
Lovas fesztivál
Nemzetközi Néptáncfesztivál
Mohácsi Babfőzőverseny
Szüreti és Borfesztivál
Mohácsi csata ünnepségsorozat
Szeptemberfeszt
Októberfeszt

Oktatás

A városban 8 óvoda és 5 általános iskola működik, emellett 3 középiskolával is rendelkezik.

Középiskolák

Kisfaludy Károly Gimnázium
Dr. Marek József Szakközépiskola
Radnóti Miklós Középiskola és Szakiskola.

Általános Iskolák

Széchenyi István ÁMK Általános iskolája
Brodarics István Általános Iskola
Park utcai Általános Iskola
Boldog Gizella Katolikus Általános Iskola
Völgyesi Jenő Általános Iskola

Óvodák

Rókus utcai óvoda
Jókai utcai óvoda
Brodarics István óvoda
Park utcai óvoda
Boldog Gizella Katolikus óvoda
Eötvös utcai óvoda
Völgyesi Jenő óvoda
Szőlőhegyi óvoda

Művészeti Iskolák

Szederinda Alapfokú Művészeti Iskola
Schneider Lajos Alapfokú Művészeti Iskola
Kolping Alapfokú Művészeti Iskola

Bölcsöde

Dózsa György utcai Bölcsöde

Látnivalók

A mohácsi városháza A Fogadalmi templom A három leány szobra A Szentháromság tér A mohácsi révátkelő A mohácsi víztorony és a Szepessy park A Hősök parkja és a II. világháborús emlékmű Mohácsi Történelmi Emlékpark Széchenyi tér

A város legszebb és legfontosabb tere a Széchenyi tér. A tér mai formáját 1896 és 1940 között érte el. A hely környékét 2007-ben uniós forrásból felújították. Uralkodó épület a Fogadalmi Emléktemplom. Jobbra tőle a Széchenyi I. Általános Iskola, balra a török stílusú Városháza épülete található. Eme épületek fogják közre a tér két sarkában lévő polgármesteri hivatali B épületet és az Ifjúsági Centrumot.

Városháza

A Széchenyi tér keleti oldalán álló impozáns épületet Árkay Aladár tervezte, az építkezés 1924-től 1926-ig tartott. Az építmény magyaros stílusban keleties elemekkel sarok- és toronykupolás homlokzatával a tér meghatározó épülete. A lépcsőházban Pleidell János festményei láthatók. A festett üvegablakokat Kocsis Imre készítette 1984-ben. Az emeleten a felvezető lépcsőkkel szemben a díszterem található. A díszterem kiképzése, stukkós famennyezete keleties hangulatú. A teremben található Bán István gobelinje, mely a busók dunai átkelését ábrázolja. A mű számos hazai és a Brüsszeli Világkiállításon is díjat nyert. A városháza épületében foglal helyet a belvárosi postahivatal is. Ettől délre található az Önkormányzat B épülete, melyet Möller Károly tervezett és 1928-ban adták át.

Széchenyi István Általános Iskola

A tér nyugati oldalán található épület 1896-1897-ben épült polgári iskolának. Az ottani oktatást elsősorban a város jómódú polgárrétege vette igénybe. Baumgarten Sándor minisztériumi építészmérnök tervezte, kivitelezését a mohácsi vállalkozók végezték.

Fogadalmi templom

A tér legmeghatározóbb épülete a Fogadalmi templom. Alapkövét 1926-ban helyezte el Zichy Gyula kalocsai érsek, a mohácsi csata 400. évfordulójának emlékére. A bizánci stílusú templomot Árkay Bertalan budapesti műépítész tervezte. Az épület alapjába 3000 magyar község, 52 város és 25 megyeháza udvarából való egy kilogramm emlékföldet helyeztek el. A kupola 30 méter magas és 20 méter a szélessége, az 1227 négyzetméter alapterületű templomban 3600 ember fér el egyszerre. 1940. augusztus 29-én szentelte fel Virág Ferenc pécsi püspök. A templom védőszentje a Magyarok Nagyasszonya.

A három leány szobra

1932-ben a szerb megszállás alóli felszabadulás alkalmából épült a szoborcsoport. Az építmény a város és egyben az ország három meghatározó nemzetiségének barátságát hivatott szimbolizálni. A magyar, a német és a sokác népviseletbe öltözött lányok ennek a barátságnak képviselői. A szoborcsoport a Széchenyi tér keleti oldalán, a városháza előtt áll.

Szentháromság szobor

A Szabadság utca, a Jókai utca és a Szentháromság utca találkozásánál áll Mohács fennállásának 900. évfordulójának alkalmából felállított Szentháromság-szobor, melyet Trischler Ferenc készített bronzból. Ez a szobor egy már nem létező emlékmű újbóli megépítése, hiszen ama Szentháromságszobor körül volt egykoron Mohács 1. körforgalma. Itt áll az egykori Korona Szálló. Az egykori patinás épületet Pilch Andor tervezte. A 90-es években az épületet jelenleg üzletek, éttermek és irodák foglalják el.

Dunapart

Mohácsot komp köti össze a jóval kisebb Mohácsi-szigetben fekvő Újmoháccsal. A komp mohácsi állomása mellett található a Hotel Csele, valamint a nem messze lévő Nepomuki Szent János szobra. A Dunaparton áll a határőrség, a Vám, és Vízirendőrség közös épülete. A belvárosban, ugyancsak a Duna partján áll a ma is működő selyemgyár, mely 1902 és 1905 között épült.

Csatatér Emlékkápolna Fő szócikk: Csatatér Emlékkápolna II. Lajos emlékmű Fő szócikk: II. Lajos-emlékmű (Mohács) Szepessy park és környéke

A Szepessy park a város legnagyobb parkja. A park közepén áll a szocreál stílusú víztorony, melyet 1969-ben építettek. A park mentén található a Kisfaludy Károly Gimnázium és a Radnóti Miklós Szakközépiskola és Szakiskola, valamint a Püspök templom.

A Kisfaludy Károly nevét viselő intézmény régebben a pécsi püspökök nyaralója volt. A gimnázium mai formáját 18. században nyerte el. A főbejárat fölött Berényi Zsigmond püspök hatalmas kőcímer található. 1935 óta folyik oktatás az intézményben. Az udvarban baloldalt található Kisfaludy Károly mellszobra, 1985-ben helyeztek el a gimnáziumban.

Mohács egyik legszebb barokk épületét, a püspök templomot 1743-ban szentelte fel Berényi Zsigmond. A nyugati oldalon lévő torony ékessége a kapuportál. Az egyhajós templom félköríves szentéllyel záródik. A főoltár festményei mérsékelt érzelmeket tükröznek. A főoltárkép a Megváltót ábrázolja Az alkotója ismeretlen, aki kevés barokk elemmel készítette művét. Emellett figyelmet érdemel még az aranyozott díszítésű szószék. A templom körül egy fallal bekerített temető volt régebben.

A hősök parkja

A Mohács központjában fekvő park a belváros szélén fekszik, melyben helyet kapott a két világháború halottainak emlékműve, egy szökőkúttal díszített vízmedence, valamint rengeteg virág és fa. A park mellett van a mohácsi buszpályaudvar és a nemrég felújított Bensheim-tér. A tér Mohács német testvérvárosáról, Bensheimról kapta nevét (Bensheim belvárosában is elneveztek egy teret Mohácsról). A világháborús emlékmű már messziről látható,a négy oszlopon nyugvó kapufejszerűen lezárt építményt eredetileg az I. világháború helyi áldozatainak emlékére állították, azonban 1990-óta felkerült a második világháború mohácsi halottainak neve is.

Mohácsi Történelmi Emlékhely

A csata 1526. augusztus 29-én minden bizonnyal a Kölked, Udvar, Majs és Sátorhely közötti síkságon zajlott. Az elmúlt évtizedekben bizonyították be a csata valódi helyszínét. 1975-ben találtak az első tömegsírokat, majd 1976-ban, a 450. évfordulóra alakították ki az emlékhelyet. A héthektáros parkban Vadász György és Zalay Buda alkotásai láthatók. Az emlékhely bejáratát, a díszkaput Pölöskei József ötvösművész készítette. A kapubéllet zárókő nélküli, rácsszerkezetének elemei emberi csontok képzetét kívánja kelteni. A parkban a tömegsírokat amfiteátrum-szerűen emelkedő sétányok veszik körbe. 120 jelképes kopjafa vagy sírjel áll az emlékparkban.

A csata emlékezetére írta Kisfaludy Károly Mohács című versében:

Hősvértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek, ...virúlj, gyásztér! a béke malasztos ölében, Nemzeti nagylétünk hajdani sírja Mohács! (Mohács – részlet)

Híres szülöttei

Pfaff Ferenc (1851–1913) építész
Zsigmond László Kossuth-díjas történész, az MTA tagja
Mohácsi Jenő író, műfordító
Rozsda Endre, szürrealista festőművész
Láng István professzor, az MTA tagja
Dunai Tamás (1949-) színművész
Verőczy Lídia evező
Bencsik Gábor evező
Kürthy Lajos atléta

Testvérvárosok

Pélmonostor – 1967 óta
Bensheim – 1987 óta
Aranyosgyéres – 1990 óta
Wattrelos – 1993 óta
Siemianowice Śląskie – 1999 óta

Jegyzetek

^ http://www.mohacseco.hu/index.php?page=main044.php mohacseco.hu

^ http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.hnt_telep?NN=23959 Központi Statisztikai Hivatal

^ u.a.

Forrásként használt könyvek

Keserü Sándor-Tüskés Tibor: Mohács (1986)

Következő községek

További községek